Szilveszter napján jelent meg a Magyar Közlönyben Rogán Antal rendelete az egyes okmányok kiállításával és a postai kézbesítéssel kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről. Cikkünk első megjelenése után a Kormányzati Tájékoztatási Központ felhívta a figyelmet, hogy a személyi igazolvány kiállítása és lejárat utáni pótlása továbbra is ingyenes, csak ezt egy másik jogszabály tartalmazza.
A társadalmi egyeztetésre kitett verzióhoz képest lényeges ponton változtatott a kormány a Szép-kártyáról szóló rendeleten, amely a legfrissebb Magyar Közlönyben jelent meg, így nem jövő január 1-től, hanem csak jövő szeptember 1-től lesz kötelező digitalizált formában is biztosítani az új Szép-kártyákat a szolgáltatóknak. Ezzel párhuzamosan a meglévő, régi Szép-kártyák digitalizációja is jövő szeptembertől lesz kötelező.
A pénzintézeteknek 2025-ben is kell fizetniük extraprofitadót, az OTP is fizet ilyet, ráadásul jóval magasabb lesz az ideinél az OTP befizetése jövőre. A bank most közzétette becslését a 2025-ös adóteherről.
Sok Mol-befektető által várt (és talán rettegett) nap jött el tegnap, döntött ugyanis a kormány a 2025-ben is érvényben maradó különadók ügyében. Egyebek mellett döntés született a Brent-Ural különbözetre kivetett különadóról, az árbevétel-arányos adótételről és az extra bányajáradékról is, cikkünkben megnézzük, hogy összességében mennyire számítanak meglepőnek a kormány döntései, illetve azt is, hogy mit jelent mindez a Mol számára.
Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) módosította a villamos energia rendszerhasználati díjak alkalmazási szabályairól szóló 10/2016. (XI. 14.) MEKH rendeletét. A szabályozás pontosítja az okosmérővel rendelkező fogyasztók idősoros elszámolását lehetővé tévő részletszabályokat, továbbá elősegíti, hogy az elosztók rugalmasabb időkeretben biztosítsák a külön mért bojlerek vezérlését. A rendeletmódosítás nem jelent díjváltozást, nem érinti a rezsicsökkentés szabályait, a magyar háztartások továbbra is rezsicsökkentett áron juthatnak villamos energiához - olvasható a MEKH közleményében.
Az árvíz elleni védekezésben a terepen részt vevő emberek munkáját igyekszik elismerni a kormány a kedd esti közlönyben megjelent határozatával.
A tegnap esti Magyar Közlönyben megjelent egy új rendelet, amely szigorúbb követelményeket ír elő a kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadást vagy információnyújtást végző személyek számára.
Az összehangolt védelmi tevékenység elrendeléséről és annak keretében meghatározott intézkedések bevezetéséről szóló rendelet október elsején hatályát veszíti.
Évek óta követjük az építőipar és az ingatlanfejlesztések technológiai újításait, melyek egyik legfontosabb eleme az épületinformációs modellezés (Building Information Modeling – BIM) fejlődése. 2019-ben megjelent a BIM-re vonatkozóan az ISO szabvány, 2023-ban pedig már az építésügyi törvénybe is bekerült a BIM-szabályozás. A Magyar Közlönyben pedig most újabb részletek jelentek meg a BIM alkalmazására vonatkozóan.
Az éjszaka megjelent Magyar Közlönyben szereplő, Orbán Viktor által jegyzett rendelet szerint a 100%-ban állami vállalatoknak 2024 év során megtakarítást kell elérniük, és azt december 15-ig befizetni a központi költségvetésbe. A megtakarítások mértéke legalább a 2023. évi személyi jellegű ráfordítások 5%-a, de ezt nem kell minden egyes vállalatnak teljesítenie, egy költségvetési fejezetbe tartózó vállalatok összességének kell ezt az összeget elérnie – azt, hogy melyik vállalatra mekkora megtakarítás érvényes, a kormány tagja írja elő 15 napon belül. A rendelet nem vonatkozik a legnagyobb állami tulajdonú vállalatokra.
Szeptember elsejétől zöld rendszámot kizárólag a tisztán elektromos és nulla emissziós gépjárművek kaphatnak, az 5P (külső töltésű) és az 5N (növelt hatótávolságú) környezetvédelmi osztályba sorolt járműveken 2026. november 30-ig le kell cserélni. Lezárul a zöld rendszámos luxusterepjárók kora - áll az Építési és Közlekedési Minisztérium közleményében.
A hétfő esti közlönyből kiderült: a kormány 369 milliárd forinttal csökkentette az idei költségvetés kiadási oldalát. Főként beruházásokat vág vissza a kormány, és a kiadáslefaragás teljes összegét egy bizonyos tartalékalapba helyezte. Cikkünk eredeti verziójában ezt a kiadáslefaragást úgy értelmeztük, mintha új intézkedés lenne, viszont később kiderült: valójában időben összecsúsztak a kormányzati bejelentések, és ez a mostani kormányrendelet az áprilisban már bejelentett 675 milliárd forintos beruházáselhalasztás részleteinek a kibontása.
Kihirdette az adózási szempontból nem együttműködő államok listájának módosításáról szóló rendeletet. A módosítás célja, hogy a magyar jogrend összhangban legyen az uniós frissítésekkel, és hatékonyabbá tegye az adóelkerülés elleni küzdelmet, valamint ösztönözze a nemzetközi adózási normák betartását. Az új listán Oroszország is szerepel több klasszikus offshore adóparadicsom mellett, amelyekkel szemben szigorú szankciókat vezethetnek be – derül ki a hétfői Magyar Közlönyből.
A kormány kihirdette a hétfő esti közlönyben határozatát, hogy indoklása szerint miért van szükség a legújabb költségvetési kiigazító intézkedésekre, amit a kabinet "háborúellenes akciótervnek" nevez. Ahogyan azt várni lehetett, a kormány mindent a háborúval és annak elhúzódásával indokol, a költségvetés elcsúszásáról egy szót sem ejt.
A kormány kiadta azoknak az országoknak a listáját, amelyek állampolgárai egyszerűsített módon foglalkoztathatók bevándorlóként Magyarországon, erre pedig Fehéroroszország és Oroszország is felkerült. A vendégmunkások esetében pedig főként latin-amerikai és dél-ázsiai államok kerültek a lajstromba.
Egyre nehezebb helyzetben Kijev.
Az amerikai elnök a CPAC konferencián beszélt.
A fentanil-válságról és az ukrajnai háborúról tartottak megbeszélést.
Erős megosztottságot eredményezett a lépés a tagállamok között.
Sok kérdést vet fel Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése.
A „woke” kiadások lefaragása csak elhanyagolható része volt a teljes költségcsökkentésnek.
A magyar bankoknak lépniük kell!
Attól függ, mit nézünk.
Rossz hírek jöttek az iparból.
